Mi kell ahhoz, hogy az ember motorosnak vallja magát? Első sorban ehhez a legfontosabb egy motor. Igaz, hogy vannak olyan „motorosok”, akiknek nincs motorjuk, de régen, egyszer volt, és tervezik, hogy legyen is még a jövőben, de szerintem az igazi motoros az, aki tényleg birtokol egy motort. Vagy akár többet is.

Én magam már jó tizenöt éve motorozom, és az évek során elég sok gépparipa megfordult nálam. Az elő motorom egy Simson volt, amit az egyik barátomtól vettem meg néhány sörért és bakelit lemezért cserébe. Jó üzlet volt, hiszen végre lett motorom és megízlelhettem, hogy milyen szabad érzés is rajta ülni. Persze az a Simson már régen nincs meg, alig néhány hónap után be kellett tolnom a bontóba, mert már javíthatatlan volt.

Manapság azért ennél újabb, és megbízhatóbb motorokra teszem inkább a voksom, de akármennyire is beleszeretek egy újabb és újabb motorba, pár éven belül úgyis megunom és tovább adok rajta. Amikor pedig ennek jön el az ideje, akkor mindig apróhirdetésben válok meg az aktuális géptől. Szeretem az apróhirdetéseket, mert gyors és egyszerű. Lefotózod a motort, írsz róla pár sort, feltöltöd a honlapra, és alig pár perc elteltével már láthatod is a neten az elkészült apród.Vannak olyan honlapok, amik direkt ezzel foglalkoznak, hogy az ember fel tudja tenni a megunt dolgait, és eladni másoknak. Olyan ez, mint régen az újságokban, csak ez gyorsabb, egyszerűbb és modernebb. Arról nem is beszélve, hogy itt még képet is lehet mellékelni az eladandó dolgok mellé.

Nemcsak eladás, hanem vásárlás miatt is érdemes átböngészni az apróhirdetéseket. Én személy szerint sosem vennék vadi új motort, szalonból. Már kétszer megtettem, de mindkét alkalommal rosszul jártam vele és egy csomó pénzt buktam vele. Ezért, ebből tanulva manapság már csak használt motort veszek. Ha az ember elég szemfüles, akkor nagyon jó gépeket lehet találni, ráadásul elég kedvező áron. A mostani motoromat is egy apróhirdetésben találtam, és amint megnéztem a róla feltöltött képeket, biztos voltam benne, hogy nekem kell az a motor. Mikor felhívtam az eladót, akkor azt mondta, hogy már lefoglalózták, de végül addig győzködtem, míg bele nem ment abba, hogy én vegyem meg. Megküzdöttem érte és nem bántam meg.

Nem tudom, hogy ezzel a motorral meddig fog tartani a szerelem, de abban biztos vagyok, hogy ha el akarom majd adni, akkor biztos apróhirdetésen keresztül fog új gazdára találni. No meg én is az apróhirdetéseket fogom böngészni az utódjáért. De ez még a jövő zenéje, szerintem néhány hónapig még biztosan megleszünk együtt. Talán. Az igazság az, hogy már mostanság is szoktam nézegetni a motoros apróhirdetéseket, de egyelőre még inkább csak kíváncsiságból. Érdekel, hogy éppen miket adnak el az emberek, van-e olyan motor, amit én is szívesen megvennék, illetve azt sem árt tudni, hogy mások mennyiért árulják azt a motort, ami nekem is van. Szegény feleségem, mikor meglátja, hogy már megint az apróhirdetéses oldalon járok, már fogja a fejét, hogy megint valami újdonságot akarok venni. Hiába, ez már csak ilyen. Ré lehet kapni az aprók ízére.