Apukám nagyon szeret motorozni. Gyermekkoromban sokszor vitt azzal kirándulni, persze mindig megfelelően felöltöztetve, sisak, vesevédő, megfelelő nadrág és bakancs. Ilyenkor volt, hogy megnéztünk néhány rendezvényt, motoros felvonulást, vagy akár le is táboroztunk fesztiválokon, meghallgatni pár koncertet és örülni egymásnak a többi motorossal. Szerettem azt a közeget. Hogy a rosszfiús külső mögött sokszor egy kedves és szerető szív lapul.

Egyszer az egyik fesztivál úgy alakult, hogy ott is aludtunk egy éjszakát a táborban, mert nagyon későn kezdődött a koncert, amiért odamentünk, és vittünk egy sátrat, letáboroztunk apu barátai mellé, délután felállítottuk az esti lakhelyünket, és indultunk be a forgatagba. Szép nyári délután volt, sütött a nap, a fesztivál zöldellt, másik részén szállt a por, a színpadok már akkor hangosak voltak a délutáni koncerttől. Sok akadálypálya volt megnyitva, néhány quadozó ember, füvön fekvő, pihenő nagydarab mormoták és szőke lányok, mindenféle emberből állt a fesztiváltábor. Estig lézengtünk, ettünk az árusoknál sült pecsenyét, mindent megnéztünk, amennyire lehetett, aztán elkezdődött a koncert, igazi rockos gitárszólós két óra volt, teljesen meg voltunk elégedve.

Együtt énekeltünk a tömeggel, és magával ragadott minket a szféra. A hullámzó tömegben, ahol mindenki átszellemültem kiabálva zengi a dalszöveget, nehéz nem átvenni az öröm érzését. Csodálatos volt. De az igazán emlékezetes rész, amit azóta is emlegetünk, még csak most kezdődött el. Későre járt, a koncert végeztével visszamentünk a sátrakhoz, be is feküdtünk aludni. Viszonylag nyugodt éjszaka volt, délelőtt viszont arra ébredtem, hogy apu barátai a mellettünk lévő sátorban fojtott hangon veszekednek és káromkodnak. Gondoltam, hátha valami baj van, ezért ösztönösen kijöttem a sátorból és elhúztam az ő két szobás állósátor ajtajuk zipzárját, hogy segítségre készen lássam, mi történik. De a látvány, ami fogadott, felülmúlhatatlan volt. Három jól megtermett, rocker pólós, bőrnadrágos motoros férfi, halálfejes kendővel a fején ült a földön, és morogva, felhúzott térddel lábkörmöt festett.

Nem is tudom, melyikünk lepődött meg jobban, én a látványtól, vagy ők a lebukástól! Mindenesetre meglepetésemben felnevettem, mire apu is megjelent mögöttem, és osztozva a látvány kettősségében együtt kaptunk röhögő görcsöt. Azért ez némi magyarázatra szorul, nem gondoljátok? Kurjantotta apu még mindig a levegőt kapkodva. A három morgó medve pedig kitágult szemekkel bámult ránk, majd ők is nevetni kezdtek, és végre az egyikük szóhoz jutva elmesélte, mi történt. Este találtak egy motoros bakancsot a sátrukban, ami nem az övék volt, de mindannyiuknak nagyon tetszett, így mind felpróbálták, de egyikükre sem volt jó, ellenben mindhárman gazdagodtak egy kis körömgombával. Reggelre már annyira viszketett a lábujjuk-körmük, hogy elrohantak a patikába és azonnal vettek 3 kitonail gyógyszeres körömlakkot, amit a gyógyszerész ajánlott. Hát, ezért festegették a sátorban bőszen morogva a lábujjaikat.

A gyógyszertárban nem mondtak nekik semmi mást, de egy weboldalon mindennek utána tudtak olvasni, így megtudták, hogy naponta csak egyszer kell kifesteni a körmöket vele. Bíztak benne, hogy még aznap elmúlik a viszketés a szerencsétlen incidens után. És mivel egy széles spektrumú gyógykészítményről van szó, ezért ez szerencsére meg is történt, mindháromnak elmúlt végül a gomba. Azóta ők is tudják, mi az a ciklopirox, hiszen az pusztította el könnyen kapott körömgombájukat. Utána elméletileg hat órán át nem is ajánlott lábat mosni, ezért mivel nem tudták este felkenni-zárva volt a patika, aznap délelőtt meg sem látogatták a strandot. Ha egészen őszinte akarok lenni, egyáltalán nem látogatták meg, mert nem szoktak fürdőruhában mutatkozni. Hiába a kemény imázs, még a körömreszelésre és vágásra is figyelni kell ilyenkor, hogy pontosan mikor, hogyan csinálod. Felkenés után elég 30 másodpercig száradni hagyni. Az is kikötés volt, hogy az egész körömre kenjék rá, és annak még néhány milliméteres sávjára is a körülötte levő bőrön.

Nekik egyébként szerencséjük volt, mert vannak makacsabb körömgombák is, és nem mindig elég csak a kitonail (https://www.prevenciopatika.hu/kitonail-80mg-g-gya-gyszeres-ka-ra-mlakk) körömlakkot használni, van, hogy gyógyszeres kezelés is kell ahhoz, hogy teljesen elmúljon. Viszont ahhoz, hogy új és egészséges körmöket növesszünk, hónapok is kellhetnek. A lábköröm gomba még tovább, akár 9-12 hónapig is eltarthat, ugyanez a kézen hat hónap. Persze sok mindentől függ, hogy milyen fázisban van, és csak enyhe, kezdődő problémáról beszélünk vagy évek óta nem kezelt dologról. Mivel a meleg és a nedves dolgok közkedvelt helyei a gombáknak, ezért szerencse, hogy nyáron, a papucsos időszakban történt ez. Náluk pedig nyilván azonnali cipőfertőtlenítés kezdődött el. Legalább a műszálas zoknikra nem kellett gondolni júniusban. Annak is utána olvastak, hogy az immunrendszer megerősítése is fontos a leküzdésben. Úgyhogy a dolog hozzátartozója lett, hogy elkezdtek figyelni saját magukra.

A legtöbb embernek volt már dolga körömgombával, bár azt hiszem nem mindenkinek ennyire vicces körülmények között. Annyi biztos, hogy ők soha többé nem vesznek fel ismeretlen eredetű, talált csizmát, akkor sem, ha nagyon jól néz ki, nekünk pedig örök emlék marad a körömgombás fesztivál (azóta csak így hívjuk), ahol megtudhattuk, hogyan lehetséges a kemény motoros és a lábujjköröm festés egy mondatban való említése.